LADA VFTS (VILNIUS FABRIK TUNING SPORT)

Az aut�t 1982.10.01-�n homologiz�lt�k P�rizsban.Az aut� a Fiat 131 Abarth ut�nzata, melyet el�sz�r a csehszlov�k Metalex c�g k�sz�tett el el�sz�r.Ez megtetszett az oroszoknak �s kis finom�t�sokkal homologiz�lt�k.Az aut� f� tervez� �s fejleszt�m�rn�ke a litv�n Sztaszisz Brundza volt, aki mellesleg h�rhedt zsigulis versenyz� volt.Haz�nkban is megfordult t�bb versenyen saj�t VFTS-�vel, amely a legenda szerint 180 l�er�s volt. A Lada VFTS nemcsak keleten volt h�res, de nyugaton is elismert�k az aut� k�pess�geit.A szovjet aut�versenyz� v�logatott, ha megjelent mondjuk a finn vb futamon, biztos, hogy elismer� helyez�st szereztek.Sok nyugati versenyz� rettegett a szovjet csodaaut�kt�l �s kamikaze st�lus� pil�t�ikt�l.A nyolcvanas �vekben egy �j VFTS �p�ttet�se egy �vbe �s kb 1000000 FT-ba ker�lt.

VFTS ("V�fti")

A VFTS-t 2000 janu�rj�ban kezdt�k el �p�teni. Ugyan ebben az �vben el is indultunk az els� versenyen, amelyet Esztergomban rendeztek meg. Itt sajnos kiest�nk, de a k�vetkez� miskolci futamon az els� helyen �rt�nk c�lba. Az aut� eg�szen a 2005-�s szezonig kiszolg�lt minket, de most sem k�ldj�k nyugd�jba: jelenleg (2006. m�jus) fel�j�t�s alatt �ll. Amennyiben megh�v�sos versenyen indulhatunk, mindenk�ppen ezzel az aut�val szeretn�nk azt teljes�teni, mivel nem csak a rajong�k, de a mi sz�v�nkh�z is ez a t�pus �ll k�zelebb.

- 1600 cm3 - 150 LE - 2 db 45-�s Weber karbur�tor - 316/ 304-es vez�rm�tengely aszfaltra - 328/ 328-as vez�rm�tengely murv�ra - ac�l lendkerekek - Sachs kuplung, szinter t�rcsa - Ross dugatty� - Scrick szelep, vez�rm�tengely - tol�kerekes v�lt� - els� leng�kar bronzperselyes - h�ts� szilentek: kem�ny gumis z�ld szilentek - leng�karok, h�ts� fut�m�, stabiliz�torok meger�s�tve - differenci�lm� 4/7-es �tt�tel - lamell�s sper - alum�nium ajt�bor�t�s, motorh�ztet�, illetve csomagt�rfed�l - �vegsz�las sz�les�t�sek - 14-es gumi murv�n - 15-�s gumi aszfalton

 Peth� Istv�n Ex-VFTS-e

N�lunk el�g kev�s gy�ri �p�t�s� VFTS szaladg�lt, ink�bb a saj�t k�sz�t�s volt a k�lts�gtakar�kos divat. Sokan csak sz�test�es-nek h�vt�k ezeket.

A nyolcvanas �vekben, amikor mindenki focista frizur�val j�rt a diszk�ba Limahl-ra l�ty�gni, a rali p�ly�kon a B csoportos aut�k k�pviselt�k a legnagyobb-leger�sebb kateg�ri�t. Peugeot 205 T16, Audi Quattro, Austin Metro, hogy csak n�h�nyat eml�tsek. Magyarorsz�gra persze az ilyen aut�k nem jutottak el, viszont volt a KGST-n bel�l is olyan aut�, amib�l kiv�l� versenyaut�t lehetett faragni.

H�t persze, hogy a Lad�r�l van sz�. A Szovjetorsz�g-beli fejleszt�k is bel�tt�k a l�p�s fontoss�g�t, �s komplett versenyr�szleget hoztak l�tre. Vilniusban dolgoztak a fi�k a sportos Lad�k fejleszt�s�n, �gy a megsz�letett aut� neve a Vilnius Fabrik Tuning Sport szavak kezd�bet�ib�l egyszer�en Lada VFTS lett.

N�lunk el�g kev�s ilyen gy�ri �p�t�s� VFTS szaladg�lt, ink�bb a saj�t k�sz�t�s volt a k�lts�gtakar�kos divat. Eleinte m�g a kocka Lad�k is ritkas�gsz�mba mentek, �gy a kerekl�mp�s karossz�ri�j�ra ker�lt fel a kocka doblemez, s�rv�d�, ajt�k. �s persze a t�bbi alkatr�sz elk�sz�t�se is ink�bb a bark�csol�shoz hasonl�that�. Ez�rt azt�n ezek a g�pek nem a megb�zhat�s�gukr�l voltak h�resek, sokan csak sz�test�es-nek h�vt�k �ket. De ezek az id�k szerencs�re m�r elm�ltak. A t�pus nem �lt meg t�l hossz� �letet a ralip�ly�kon, mivel a B csoport sokat megenged� szab�lyai folyt�n olyan sz�rnyek sz�lettek, amik csak �r�asztalnyi m�ret� szpojlerekkel tudtak az �ton maradni, �s a s�ly l�er� ar�ny igencsak k�zeledett az 1-hez. N�h�ny komolyabb baleset ut�n az FIA besz�ntette a B csoport versenyz�s�t a raliban. Ez n�lunk a Lada VFTS-ek megsz�n�s�t jelentette. Aki l�tott valaha ilyen aut�t versenytemp�ban k�zlekedni, pontosan �t�rzi, olyan ez, mintha a leromboln�k mondjuk a Taj Mahalt. De szerencs�re a 90-es �vek v�ge fel� a VFTS-ek visszat�rtek magyar bajnoks�g H csoportj�ba, �gy megmutathatjuk gyerekeinknek, mire hegyezt�k a r�p�t fiatal korunkban. Ez pedig nem m�s, mint a 2105-�s Lada alapjaira �p�tett, teljesen �tdolgozott versenyaut�. Alum�nium motorh�ztet�, ajt�bor�t�sok, csomagt�rtet� a s�lycs�kkent�s �rdek�ben. Akkor viszont m�r az �vegek sem maradhattak meg. R�gebben sim�n plexire cser�lt�k az oldals�kat - az els� �s a h�ts� sz�lv�d� maradt �vegb�l -, de a mai szab�lyok m�r nem engedik az �lesen t�r� anyagok haszn�lat�t, �gy ezek most m�r polikarbon�tb�l k�sz�lnek. A kerekekn�l tal�lhat� iszonyatos m�ret�, szint�n m�anyag sz�les�t�sek teszik brut�liss� az aut� megjelen�s�t. Ezekre sz�ks�g is van, hiszen a nyomt�v jelent�sen elt�r a gy�ri m�rett�l, ami nagyobb kanyarsebbes�get biztos�t, mert az aut� sokkal k�s�bb veszti el az oldalstabilit�s�t. A fut�m�ben vannak m�s v�ltoz�sok is. A gumiszilentek teljesen alkalmatlanok a feladatukra, ez�rt speci�lis anyag�ra cser�lik. Hogy pontosan mi ez az anyag, att�l f�gg, melyik tuningmester �p�ti az aut�t. Mindenki m�sra esk�szik; �s egyik�k sem mondja meg, mit haszn�l. �gy maradjunk annyiban, hogy valami m�anyag. Itt kell elmondani, hogy manaps�g m�r nem gy�rtanak Vilniusban VFTS-eket, a n�lunk fut� n�h�ny p�ld�nyt k�l�nb�z� aut�farag� mesterek k�sz�tik, �s tartj�k karban. A bemutatott aut� a Kasza Motorsport m�hely�ben k�sz�lt, �s Kasza Zolt�n mes�lte el, mit m�velt az aut�val, ami Peth� Istv�n �s Lov�sz Tibor seg�ts�g�vel jelenleg vezeti az OB H csoportj�t. Visszat�rve a fut�m�h�z, a nyomt�vsz�les�t�s miatt gyakrabban kell cser�lni a tengelycsonkot �s a f�ltengelyeket, de az aut� minden egyes porcik�j�ra �rv�nyes, hogy jelent�sen �zem�ra-�rz�keny. Vagyis szinte mindent �t kell n�zni egy-egy verseny ut�n, �s van olyan is, amit mindenk�ppen ki is kell cser�lni. Bilstein leng�scsillap�t�k, h�tul sz�ria, el�l ann�l kicsit kem�nyebb rug�k teszik teljess� a felf�ggeszt�st. A bet�tek anyag�val szoktak j�tszani, att�l f�gg�en, hogy milyen versenyre k�sz�lnek �pp, de h�tul szinte mindig Ferodo Racing-et haszn�lnak, mert �ll�t�lag dobf�khez ez az egyetlen verseny bet�t kaphat�. A f�kolaj gumi vezet�keit flexibilis, f�m bevonat�ra cser�lt�k, mert ezek nem dagadnak meg egy er�teljes satuz�sn�l, �gy nem gyeng�l a f�khat�s. Olaj tekintet�ben Zoli a Castrol SRF-re esk�szik.

Az utast�rben is jelent�s az �talak�t�s. K�rpitok j� versenyaut�hoz h�en alig vannak, az ajt�kon is csak az el��r�sok szerinti kompozit anyag�. Az �l�sek sport�l�sekre cser�l�dtek, beker�ltek a k�telez� biztons�gi cuccok, mint a buk�cs�, a t�zolt� rendszer, az �ramtalan�t�, �s a 4 pontos biztons�gi �vek. A m�szerfalr�l a vezet� a sz�m�ra fontos adatokat l�tja hirtelen. Fordulatsz�m, olajnyom�s meg ilyenek. A v�zh�fok, �s a benzin mennyis�get mutat� a navig�tor el� ker�lt, ahogy a biztos�t�k-, �s a rel� t�bla is. Ezek �gy egyr�szt biztons�gosabb helyen vannak, m�sr�szt b�rmi vill�mgyorsan cser�lhet�, ha elromlik. A hajt�s legh�ts� r�sze a Lad�kn�l ismert merev h�ts�h�dban b�juk meg. Term�szetesen ez a h�d is jelent�s er�s�t�sen esett �t. A szab�lyok szerinti agyonhegesztget�s mindenk�ppen sz�ks�ges, l�ttam m�r ennek ellen�re is teljesen kett�t�rt darabot. Az er�s�t�shez sz�ks�g van egy kalod�ra, amibe beszor�tj�k a hidat, k�l�nben a hegeszt�s k�zben eldeform�l�dik, �s m�r lehet is kidobni. A k�zep�be t�m�t�s n�lk�l, �s t�csavarokkal illesztett difib�l k�t f�l�t enged�lyeznek a szab�lyok. Term�szetesen mindkett� sperr, csak az �tt�tel�k t�r el. Az egyik a legend�s 4,7-es, a m�sik a 4,4-es. Ha m�r a homol�g cuccokn�l tartunk, akkor el kell mondani, hogy v�lt�b�l is k�tf�le van. A hossz� egyeses, �s a r�vid egyeses. Ezek a kifejez�sek nem hangzanak valami prec�z m�szaki nyelven, de �gy terjedtek el. Amellett, hogy egyenes fogaz�s�, k�rm�s kapcsol�s� fogaskerekek b�jnak meg az eredeti v�lt�h�zban, a pil�ta sz�m�ra k�l�n feladat megtanulni, hogy melyik fokozat merre tal�lhat�. Az 1-es a botot lenyomva jobbra el�re, a kettes teljesen balra fent, a h�rmas alatta, a n�gyes k�z�pen fent, az �t�s pedig alatta. A h�tramenethez szint�n le kell nyomni a kart, �s akkor jobbra lent tal�ljuk. Ez a megold�s egy sz�ks�ges kompromisszum v�gterm�ke. A gy�ri h�zba (ennek haszn�lat�t �rja el� a szab�ly) csak �gy f�rt el a kapcsol� mechanika, �s a fogaskerekek egy�ttese. A kuplung egyt�rcs�s szinter, versenyszerkezettel. �s v�g�l el�rkezt�nk a leg�rdekesebb r�szhez, a motorhoz. Miel�tt azonban izgat�s v�dj�val lecsukn�nak, el�rulom, hogy nem sok minden fog kider�lni arr�l, hogyan lehet nagyj�b�l 150 lovat el�csalogatni egy Lad�b�l. A motor�p�t�sre vonatkoz� szab�lyok ugyan el�g sok megk�t�st tartalmaznak - p�ld�ul a f�tengely, �s a hajt�karok megdolgozhat�k ugyan, de az anyaguknak meg kell maradni a gy�rinak -, de rengeteg olyan apr� finom�t�s l�tezik, amik nem s�rtik a szab�lyokat, �s nagyon hozz�j�rulnak a motor teljes�tm�nyn�veked�s�hez. Minden tuningmester m�s oldalr�l k�zel�ti meg a k�rd�st, folyamatosan j�r az agyuk, gondolkodnak egy-egy ilyen apr� �tleten, amelyek nagy r�sze azt�n nem is v�lik be. Ez�rt nem szeretik megosztani senkivel, hogy pontosan mit is csin�lnak, a m�helyben sz�pen letakarj�k azokat a dolgokat, amiket nem l�that rajtuk k�v�l m�s.

Sz�val meg kell annyival el�gedn�nk, hogy 1600 k�bcenti, 4 le�ml�s kipufog� (fonottkal�cs), �s kett� darab horizont�lis, 45-�s fojt�szelep torokkal rendelkez� Weber karbur�tor (ez a homol�g), ac�l lendker�k. K�nny�t�sek, pol�roz�sok minden elk�pzelhet� helyen. A vez�rm�tengely fokol�sa is rejt�ly. Pontosabban vannak bev�lt �rt�k� tengelyek, de hogy mikor melyiket haszn�lj�k, azt m�r szint�n titok �vezi. Az aut� v�gsebess�ge �gy 175-180 km/h k�r�l van, persze att�l is f�gg�en, hogy mekkora kerekek vannak felszerelve. R�gebben 13"-osakat haszn�ltak, de manaps�g m�r szinte kiz�r�lag 15" a men�. Ezek sim�n �tl�pnek a kisebb lukakon, �s a motor sem forog sz�t gyors�t�skor. Mert nem puszt�n a v�gsebess�g a l�nyeg a raliban - s�t -, hanem az, hogy ki milyen gyorsan megy be egy kanyarba, �s milyen gyorsan j�n ki. Ez�rt azt�n nem kell csod�lkozni, hogy a versenyek alatt a VFTS-ek rendszerint befurakodnak az �lmez�nybe, sok turb�s, n�gyker�khajt�sost maguk m�g� utas�tva.

Forr�s: www.totalcar.hu